Bódy Adrienn (bendzsó, dobro)

Én egy meglehetősen romantikus eseménynek köszönhetem, hogy a zenével kezdtem el foglalkozni: otthagyott életem első nagy szerelme. Mivel elég kellemetlenül éreztem magam, logikusnak tűnt az a megoldás, hogy veszek egy banjot és megtanulok rajta játszani. Rögtön el is indultam Budapest utcáin, hogy megtaláljam életem első hangszerét. Így első nekifutásra csak azt tudtam, hogy kerek, van rajta pár húr és fogalmam sincs, hogy fogok ilyet itt találni. De végül ráakadtam egy hangszer boltra, ahol az igazgató asszony megígérte, hogy hozat nekem egyet Pozsonyból. Nos, több heti idegölő várakozás és többszörös telefonálgatás után végre meglett! Ott álltam a vadiúj banjommal és próbáltam kitalálni a következő lépést: hogy fogok megtanulni rajta játszani?? Aztán idő közben a probléma valahogy megoldódni látszódott. Megismerkedtem sok emberrel, elkezdtem járogatni külföldi workshopokra és fesztiválokra.

Aztán mielőtt e végleges mederben megnyugodott volna az életem, beütött az újabb mánia – amihez már elég volt csak egy Jerry Douglas koncertre elmenni – szóval vettem, majd most nem rég kaptam egy Dobro-t. Így aztán mikor már az összes, szívemhez közel álló hangszer birtokosa lettem és már értettem is egy kicsit a pengetésükhöz megvalósult az a vágyam is, hogy zenekarban zenélhessek.

Azt hiszem egy életre elintéztem, hogy folyton két hangszerrel rohangáljak, ráadásul képtelenség választani, hogy melyiket pengessem! Legszívesebben egyszerre mindkettőt!